Gyakoroljunk önkritikát - mi csináltunk a cigányságból problémát magunknak. Ha a nemzet egészséges lenne, nem itt tartanánk.

A Kádár-rendszerben nem volt "cigány-kérdés", de volt "C-program" (nem jött be). Volt kmk (a fiatalabbak kedvéért: közveszélyes munkakerülés) - nem jött be. Volt gumibot - nem jött be.

De akkor kiharcoltuk a rendszerváltást - és ettől kezdve hallom mindenhol a sajtóban, hogy nincsenek cigányok, csak romák. Sokáig, egy valamire is magára adó újságíró, ki sem merte mondani az a szót, hogy "cigány". Én azt a szót sem értettem, mi az hogy roma. Nekem mindig a beszédhibásan kiejtett Róma szó jutott eszembe róla, meg a Románia szó.

1989-90-ben egy öreg cigány embert nem tudtam, hogy nevezzek meg a jelenlétében, általános tartalmat akarva kifejezni. Elkezdtem romázni, amikor pár perc után azt mondjta nekem az öreg: "Ne tessék engem romázni! Ha a dédapám, a nagyapám és az apám is cigány volt, mi lehetnék én? Hát, cigány. Nyugodtan hívjon így! Nem sértés ez nekem."

De senki nem szól a nyelvfertőzés ellen. Mindenki baromira szabadságpárti (liberális, szabaddemokrata, zöldszínű, stb.) lett.

Felhívom a figyelmet, hogy a kádári-rendszerben, sőt az átkot Horthy fasiszta-fúj-a belem jön ki - hülye aki elhiszi) csendőri időkben is volt cigány bűnözés. Mindenki tudta, hogy ha a tyúkját ellopták, az vagy a szomszéd szenilis Mari néni volt, vagy a faluban lakó cigányok. Nem romáztunk, azt mondtuk, hogy a cigányok lopták el, vagy az a büdös, vén szipirtyó (na, nem pontosan ezekkel a szavakkal). Szégyenlem magam, hogy van egy ilyen magyar szó, hogy: cigány.

Az angolok Gypsy-nek, a németek Zigeuner-nek, a franciák gitan-nak (stb.), az olaszok zigano, zingaro-nak, spanyolok gitano-nak, a svédek zigensk-nek, a hollandok zigeuner-nek, az észtek boheemlaslik, boheemlane, boheemlik-nek, a portugálok cigano-nak, a románok tigancă, neamul cigănesc, tigănie-nek, és valamelyik cigány nyelven rom-nak (nem romának), nevezték őket, a törökök, az albánok és jó néhány más nyelv a szót sem ismerik.

Érdemes felfigyelni rá! Hogy az észtek a csehekkel rokonítják a fogalmat, nem tudom miért. De mindenesetre a cigány szótő minden nyelvben benne él.

Minden népnek joga van hozzá, hogy saját magát és más népeket, a saját nyelvével, a saját maga nyelvén definiálja. Most akkor cigányok, vagy romák? Rendben, kérdezzük meg a győri cigányoktól! A Belvárosban és a Külvárosban magukat hogyan határozzák meg? De azt is kérdezzük meg, hogy tudnak-e diffrenciálni. De ez nem jelenti azt, hogy a többségi nemzet nem nevezheti őket a saját, a nyelvében, nyelvi szerkezetében megszokott nevén. Ez olyan volna, mint ha mi azt követelnénk az angoloktól, hogy egy konferencián ne azt írják ki, hogy Hungary, hanem azt, hogy MAGYARORSZÁG; sőt a BBC is „madzsar”-t mondjon az esti hírekben, ha agyurcsányferit ironizálja.

Borzasztó! Az angolnak gipsy-t kell mondaniuk, nekünk magyaroknak cigányt nem lehet. Össze is esek mindjárt.
Rájöttem, nem tudok magyarul, pedig anyám ezen a nyelven szólt hozzám.
A cigány, akkor is cigány.

Valaki mondja nekem azt máshogy, hogy, cigánypecsenye, cigánykerék, vagy cigánykártya, cigány zene, cigány meggy, cigánykolbász, vagy cigányútra ment az étel, vagy "ne cigánykodj nekem". Nem lehet! Ez a nyelv tartalma, a szokása. Ez ettől még nem rasszizmus, csak a nyelv praktikus, történelmi és ésszerű használata. A cigány, a cigány. Ez a neve – magyarul.

De nem is ez az igazi baj.

Régen, amikor a magyar mulatott, húzatta a CIGÁNNYAL. A cigánnyal a legszebb magyar-nótákat húzatta. (Érdemes megnézni azt is, milyen zenei alapmotívumokból építkeznek a magyar nóták!) De ez a zene ettől nem lett cigány zene. Lehetett rá mulatni, de nem cigányzene.

Azt mondják ma a tankönyvekben (amit senki nem olvas, akinek kéne az sem,) hogy magyaros műdal. Mi ezzel a probléma? Mert a zenészek cigányok voltak? Nem, ez ettől még nem cigányzene, ez magyaros műzene.

A cigányzene az a kannaverős, kanállal kasztanyettázós, folyamatosan csujogatós, cigány ruhákban ugra-bugrálós zene. [Szép kis népzene! Vagy nem nép, vagy nem népzene! De ettől kasztanyettézhatnak, nyugodtan!]

És mit látunk ma? A magyar ifjúság, a jövő reménysége, mire mulat? Az elektronikusan feltupírozott cigányzenére, a Postás Pistire, a Szippantós Szilárdra, a Fekália Ferire. Ez megy a diszkókban.

Azt kellene elérni, hogy ez a cigány (típusú) zene az ifjúság közelébe se érjen. Ne a balázspalik, a romanstick, postásrity, bódigusztik és a többi kultúr-moslék legyen a sztár. A magyar ifjúság ne erre a zenére csápoljon.
A kultúr-moslékra 1.000 %-os adót kell kivetni. Az első számú kultúr-moslék a kannát, kupát zengető neo-cigány zenekarok. Szerintem.
A végén az ország, a nemzet, a vidék ifjúsága azt fogja hinni, hogy ők elmagyarosodott cigányok, és az ősnép, a származási helyük Cigányisztán; ez kell nekünk?

Talán ezért is nem védjük meg magunkat az erőszakoskodó „orkok”-tól, „nem-idén-lebarnult”-aktól, „norvégok”-tól, „fekete-hajú-svédek”-től, „kissebbségtől” (stb). Mert ha valaminek neve van, azzal meg tudjuk határozni, mi is az. A Biblia is úgy kezdődik, hogy Ádám nevet ad a dolgoknak. Nekünk magyaroknak is szabad, nem? De mi nem használjuk az Akadémiai Könyvkiadó kiadásában megjelent szótárakat, használjuk helyette másokét?!

Nem merjük a CIGÁNY-t CIGÁNYNAK nevezni. Értem én! a neoliberális baromállatteszdéeszes barátaim azt mondják, esélyt kell adni. [én csak eséjt adok, de ezzel is visszaéltetek sokszor]

De nekünk mégis, mert mi olyan befogadóak, liberálisok, romantikusok és barmok vagyunk, a magyar nyelv nem is fontos. Átvesszük a minket megerőszakoló, kirabló, lealázó nemzetek kultúráját, sőt a nyelvét – a mai magyar köznyelvben – de nekünk szükségünk van a cigány jövevény szavakra!

Szegény Hazám - Szegény Magyarország!
Itt a moslék, főzd meg ételnek, vagy pálinkának!

ash chi! - ácsi - megállj!;
bashavel - bazsevál - muzsikál, hegedül;
bul - bula - fenék, segg, pejoratív értelemben nő, rosszéletű nő;
chang - csánk - eredeti jelentése térd;
chorro - csóró - szegény, pejoratív értelemben tolvaj,
chuchi - csecs/csöcs - (női) mell,
dilo; dilló – esztelen, bolond;
duma - duma - beszéd (dumál, beszél);
gazho - gázsó - nem cigány férfi;
godgyi - gógyi – ész;
kamel - komál, szeret;
love - lóvé – pénz;
manush - manus, manusz – férfi;
mato - mátó, mata – részeg;
mol - mól, mólés - eredetileg bor, a magyarban a részeg, pityókás;
murdel - megmurdel – meghal;
phurde - purdé! - eredetileg fújd! - jelentése volt, a cigány kovács mondta a gyerekeinek, akik a fújtatót "kezelték", innen a cigány gyerekek elnevezése lett;
pijel - piál – iszik;
pishtyal - pisál - vizel, eredeti jelentése csepeg;
shandel - csandázik - azaz okádik, hány;
shavo - csávó - eredetileg cigány fiú, vagy fia valakinek, a magyarban férfi jelentést kapott;
shej - csaj - eredetileg cigány lány, a magyar nyelvben általában lány;
shero - séró - eredeti jelentése fej, a magyarban haj;
ushtyél - uzsgyi, eredetileg feláll, a magyarban gyerünk!;
xal- kajál – eszik,
xoxamno - hóhányó - hazudós, csalfa;
zhal – zsal, dzsal – megy;
zhuvalo - dzsuvás - eredeti jelentése tetves, a magyarban koszos, piszkos

Lehetnek ezek a szavak bájosak, pikánsak, szépek, emosak, valaki számára, sőt, szerintünk adhatnak is különös, ízletes felhangot mondandónknak, de a magyar nyelvi kultúra szempontjából mellőzendőek. Nem illenek be a magyar nyelvi gondolkodásba, A Magyar Kultúrába.

"Csajozzunk" nyugodtan- jelentése: szemét nőkkel összejönni; de nézd meg a többi szót, börtön-argó. Ez kell nekünk? Ha nem akarjuk bezárni magunkat a börtönbe, ne cigányozzunk!

Most olvastam egy figura (Bendegúz, 2006. Március 31. Péntek, 15:05), egy cigány internetes oldalon írt véleményét, hogy „Gáspár Győző áldásos médiaszereplései nyomán egyébként is teret nyert már nagyszámú cigány jövevényszó, teszem azt sukár, dicsak, avagy a csumidázlak, megannyi balzsamos dallam a magyar ember fülének. Csupán ki kell szélesíteni e nyelvben járatosak rétegét, cigány nyelvórát hát valamennyi iskolába! Ide fogunk fejlődni? „Kiszélesíteni”? Te miről beszélsz? Szélesítse ki a drága édesanyád száját a tolólap!

A balzsam nekem más volna. Gipsys to the India!

„Szélesítsek” Győzike szintjére? Nem győzikének kellene szélesítenie? Mondjuk, nem csak a pénzével és butaságával villog, hanem valamit le is rak, a munkájával, a szakmájával. Miért nem Győrszemerén dolgozik a papa vágóhídján? Hát, ért hozzá, van vizsgája. Nem? [Ne röhögjetek, van neki tisztességes szakmája! Hentes és mészáros. Naugyehogyugye!]
Rendben, ne vágjon marhát gyozike, de csak akkor, ha megígéri, nem alázza a magyar nyelvet cigány szeméttel, megígérem, én sem vágok soha disznót a disznótoron.

De nem! Minden írástudó cigánytól elnézést kérek, nem is ez van leírva, bocs, tévedtem.
Azt mondja az aszondja:

„cigány nyelvórát hát valamennyi iskolába!”

Helyes! Ha ezt a jövőt szeretnénk látni, egyetértek!

De, ha mi nem látjuk, hogy meg kell védeni a magyar nyelvet, a plaza- és nem-pláza-ifjúság cigányul fog beszélni, gondolkodni és bűnözni, és a társadalom cigány-útra megy, ezzel el lesz cigánykodva magyar jövő.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.