Afgán történelmi kronológia az újkorból

1773 – Timur, az új sah, Kabulba teszi át székhelyét. Lázadás tör ki.
1793 – Timur 23 fia közül az egyik, Zaman Mirza puccsal átveszi az uralmat. Lázadás tör ki.
1799 – Testvére, Mahmud megdönti Zaman uralmát és megöli. Polgárháború.
1803 – Testvére, Shuja megdönti Mahmud uralmát. Lázadás tör ki Kasmírban.
1809 – Mahmud visszafoglalja a trónt. Polgár-, és testvérháború.
1815 – Mahmud megvakíttatja saját főminiszterét.
1818 – A vak főminiszter fia, Dost Mohammed elűzi Mahmudot. Anarchia.
1823 – Dost Mohammed összeveszik testvéreivel, gyilkosságok, polgárháború.
1838 – Brit invázió. Shuja visszatér és sah lesz. A britek egy része kivonul.
1841 – Felkelés. A briteket és Sir Alexander Burnes parancsnokot lemészárolják.
1841 – Béketárgyalások. Dost Mohammed fia tárgyalás közben megsértődik és leszúrja a brit küldöttség vezetőjét, Sir William McNaghten-t.
1842 – A maradék britek kivonulnak Kabulból. A 17 ezer fős sereget az afgánok a béke ellenére megtámadják. Egyedül a sereg orvosa menekül meg élve.
1842 – Shuját meggyilkolják.
1842 dec – A britek elfoglalják Kabult. Dost Mohammed lesz a sah, ezúttal Emír címmel.
1848 – Az emír ellen fellázadnak, de a lázadást leverik.
1863 – Dost Mohammed fia, Sher Ali Khan lesz az emír. Testvérei fellázadnak.
1878 – A britek és az oroszok is megtámadják az országot. Az emír elmenekül. Kabul a briteké.
1879 – A briteket lemészárolják Kabulban.
1879 – A britek visszafoglalják Kabult. Az emír Abdur Rahman Khan lesz. Polgárháború.
1881 – A lázadókat lemészárolják.
1888 – Az emír unokatestvére fellázad. Száműzik.
1901 – Az emír fia, Habibullah lesz az új emír.
1912 – Lázadás, polgárháború.
1919 – Az emírt meggyilkolják. Lázadások.
1919 – Az új emírt, testvére gyilkosát 6 napi uralom után szintén megöli unokaöccse.
1921 – Harmadik brit-afgán háború. Afgán győzelem. Amanullah reform uralma.
1924 – Lázadás tör ki. Az emírt (új neve: padisah) csaknem elűzik.
1929 – A padisahot, Amanullahot megdönti Nadir Sah. Lázadások.
1933 – A reakciós padisahot egy diák megöli.
1939 – Felkelés.
1953 – Daud miniszterelnök. Szovjet barátság kezdete.
1973 – Daud Khan puccsa, a padisahot elűzik. Köztársaság kikiáltása.
1975 – Daud kiirtja ellenfeleit.
1978 – Puccs, Babrak Karmal megöli Daudot. Taraki az elnök.
1979 – Megölik az USA nagykövetét.
1979 – Puccs. Hafizullah Amin megöli Tarakit és elnök lesz.
1979 – Puccs. Amint megölik, Karmal lesz az elnök.
1979 – A szovjet invázió kezdete.
1986 – Karmalt szovjet deszantosok megölik. Najibullah az elnök.
1992 – A mudzsahedinek elfoglalják Kabult. Rabbani az elnök.
1994 – Dostum és Hekmatjar puccsa. Kabul maradékát lerombolják.
1996 – A tálibok elfoglalják Kabult. Tömeggyilkosságok. Oszama Bin Laden ideköltözik.
1998 – Kivégzik az iráni (!) nagykövetet
1999 – Tömegmászárlások a hazarák (egy törzs) között.
2001 – Orgyilkos megöli Sah Maszúdot, a lázadók vezérét.

[Ezek után, egész jó kis hely ez az Abszurdisztán-Magyarország.]

(Forrás: http://href.hu/x/68mi)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.